Mit kell tudni a defekttűrő abroncsokról?

Új abroncs vásárlásakor az emberben több kérdés is felmerül, és a kicsit tapasztaltabb autótulajdonosok már nemcsak az alapján próbálnak dönteni, hogy egy abroncs mennyibe kerül, hanem figyelembe veszik az egyéb lehetőségeket is.

Ilyen egyéb opció a defekttűrés, amelynek megvannak a maga előnyei és hátrányai, ezért vásárlás előtt célszerű jó alaposan körbejárni a témát, és megvizsgálni, vajon szükségünk van-e rá.

Miért defekttűrő?

A defekt a lehető legrosszabb pillanatban jön, és bármennyire is szeretnénk, sosem tudunk rá száz százalékban felkészülni. Bármi is a vége, a szerelés vagy az elszállítás nem egy kellemes dolog, ezért időszerű volt már a problémára valami hatékony és tartós megoldást találni.

A defekttűrő gumiabroncs célja, hogy nagyobb biztonságot és biztonságérzetet adjon az autósnak azáltal, hogy a hagyományos típusokhoz képest a gumi jobban reagál a defektet eredményező sérülésekre.

Kétfajta defekttűrő abroncs van: az egyik a megvastagított gumiréteggel és oldalfallal, a másik a gumiban lévő fémgyűrűvel igyekszik masszívabbá és ellenállóbbá tenni magát.  Mindkettő használatával képes az autó arra, hogy a nyomáscsökkentés esetében megtartsa saját súlyát.

Mindez kifejezetten előnyös lehet annak, aki olyan utakon közlekedik, ahol fennáll az esélye a defektnek; illetve annak, aki nem szeretne aggódni amiatt, hogy egy nem várt esemény félbeszakít valamit.

Mi a hátránya?

Mint ahogy mindennek, úgy a defekttűrő abroncsoknak is megvannak a maga hátrányai. A típus általában 20-30 százalékkal is drágább lehet, mint egy hagyományos gumi, ráadásul a gördülési ellenállása is nagyobb, ezért nagyságrendileg 1-2 százalékos többletfogyasztással kell számolnunk.

A defekttűrő abroncsokat leginkább azoknak ajánlják, akik mindig időre mennek valahova, és akik nagyobb távolságokat tesznek meg egy-egy út során. Ideális választás ingázóknak és a felsővezetőknek.