Levegő helyett gáz? Ezzel is feltölthető az autógumi!

Szinte mindegyik gumisnál elérhető a gázfelöltés nevű munka, amelynek során a felnire szerelt abroncsokat nem levegővel, hanem biztonsági gázzal töltik fel. A dolognak megvannak a támogatói és ellenzői, és a téma nagy vitákat generál, ezért érdemes átvenni, hogy miről is van szó.

Járjuk körbe: gumigáz vagy levegő? Pro és kontra!

Az alapok

Mielőtt rátérnénk az előnyökre és a hátrányokra, vegyük át, miért is jöhetett divatba a gumigáz (amely valójában nitrogén).

A gázfelöltést repülőgépek, sportautók és veszélyes anyagokat szállító tehergépkocsiknál alkalmazzák előszeretettel, hogy csökkentsék a tűzveszélyt. A Formula 1-es versenyautókban azért lett még népszerű, mert kiszámítható vele az abroncs viselkedése.

A mostanában népszerű gumigázt zöld színű szelepsapka jelzi, azonban kérdés, hogy a fokozott megterhelésnek kitett abroncsoknál használt nitrogéntöltést jó ötlet-e hétköznapi szituációkban, személygépkocsiknál alkalmazni.

Pro és kontra

Nézzük, mi szól mellette: először is fontos szempont, hogy a gumigázzal feltöltött abroncs tovább képes megtartani a nyomást, mivel a nitrogénmolekula nagyobb, mint az oxigén, ráadásul nehezebben is szivárog.

A hosszú guminyomás miatt kedvező a fogyasztás, csökken a gumikopás, valamint javul a menetkomfort. Persze az egyik leginkább hangoztatott érv az, hogy nagyságrendekkel kisebb vele a defektveszély.

És akkor amit felhoznak egyesek ellene: a legtöbbet hallott érv az, hogy valójában kicsi a különbség a levegővel és a nitrogénnel töltött abroncsok nyomásvesztése között, ezért a gumigáz hatása nem tud érvényesülni.

Mások megemlítik, hogy mivel a levegő 78 százalékban nitrogént tartalmaz, ezért a sima levegős felfújással is nagyrészt nitrogént fújunk a gumikba. Nem mellékesen a nitrogénfeltöltés nem vákuumban történik, ezért az abroncsokban mindössze 93 százalékos a koncentrátum. A sima levegőhöz képes ez csak 15 százalékos különbség.